Oroszország nem is olyan régen még vezető szerepet töltött be az űrkutatásban, a felbocsátott műholdak túlnyomó részét ők állították pályára. Mára azonban az USA, India és Kína is lekörözte őket.
Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően 90%-kal csökkent az Európából és máshonnan érkező műholdindítási megrendelések száma, így az USA maradt az egyetlen szuperhatalom az űrben, miközben a kisebb szereplők – köztük India és Kína – most már azon versengenek, hogy Oroszország kárára bővítsék jelenlétüket.
Az európai országok korábban az orosz Szojuz űrhajókra támaszkodtak a műholdak indításakor, de az ukrajnai inváziót követően elkezdték kerülni a szolgáltatást. Egy amerikai asztrofizikus által összeállított adatok szerint Oroszország 2021-ben még 35 műholdat indított Nagy-Britannia és más országok számára, de ez a szám 2022-ben mindössze kettőre csökkent, majd a következő évben is csak három felbocsátás volt.
Svédország tavaly építette meg Európa első műholdindító komplexumát a Stockholmtól mintegy 1000 kilométerre északra fekvő sarkvidéki Esrange városában. Az első rakéta kilövését 2025-re tervezik.
„A pályára történő rugalmas űrszállítási eszközökkel rendelkezni a nemzetbiztonság és a védelem szempontjából prioritássá vált” – mondta Philip Pahlsson, az állami tulajdonú svéd űrvállalat stratégiai és innovációs alelnöke.
Nem csak az európai országok építenek indítóállomásokat: jelenleg világszerte mintegy 100 ilyen projekt van tervben.
Japánnak két indítóállomása van: az egyik Tanegashima, egy vulkanikus sziget, amely a Kelet-kínai-tenger és a Csendes-óceán között húzódik, a másik pedig Uchinoura, Kagoshima prefektúrában, az ország legdélebbi főszigetének csúcsa közelében. A kormányzati projektek miatt azonban egyik helyszínen sincs szabad kapacitás a magánszektor számára.
Oroszország űrnagyhatalomként való bukása más területeken is megmutatkozott. A Nemzetközi Űrállomásra tartó orosz teherűrhajókon és a legénységi kapszulákon 2022 óta hűtőfolyadék-szivárgások keletkeztek. 2023-ban az ország fél évszázad óta első holdkutató küldetése kudarccal végződött, miután a pilóta nélküli holdraszállóegység a Holdra zuhant.
Oroszországnak hosszú távú finanszírozási problémákkal is szembe kell néznie. A Roszkozmosz bevételei a 2018-as 32,3 milliárd rubelről 2021-re 10,5 milliárd rubelre zuhantak – és ekkor még nem zajlott az ukrajnai háború.
Az űrügynökség a jelek szerint egyre mélyebb pénzügyi válságba süllyed, mivel az ukrajnai inváziót követően elpárolgott a kereslet a műholdindítási szolgáltatásai iránt, amelyek kulcsfontosságú devizaforrást jelentettek.
Az Oroszországból és az Egyesült Államokból indított műholdfelbocsátások száma 2017-től 2023-ig. Forrás: Nikkei Asia / Jonathan McDowell, planet4589.org
Más országok ugyanakkor szívesen átveszik a korábban Oroszország által kiszolgált ügyfeleket: India például 2023-ban 46 műholdat indított tengerentúli ügyfelek számára, ami háromszorosa a 2021-es adatnak.
„India erőssége az alacsony költség” – mondta Kazuaki Shimotomai, a PwC Consulting egyik igazgatója.
Kína külföldi megrendelők számára végzett éves indításainak száma egyelőre gyakran 10 alá esik, de az ország fogadkozik, hogy „nagy űrhatalom” lesz.
Forrás: Nikkei Asia
