A nemrég még az elnökválasztás esélyesének tartott Francois Fillon ugyan nem lépett vissza, a jobboldal már lehetséges utódját keresi, aki szükség esetén elindulhatna helyette a választáson, miközben a másik, szintén korrupciós vádakkal küzdő esélyes, Marine Le Pen változtatni kényszerült programján.
Oroszország az OPEC-megállapodás kiegészítéseként napi 300 ezer hordós termeléscsökkentést vállalt - azonban ha a januári adatot a tavaly nyári értékekhez viszonyítjuk, inkább napi 400 ezer hordó többlettermelést látunk.
Amennyiben az amerikai hatóságok nem fogadják el a VW javítását, további 60 ezer autót vissza kell vásárolnia a konszernnek - utóbbi megoldás újabb négymilliárd dollárba kerülne.
Irán külügyminisztere kijelentette, hogy a hazájában gyártott ballisztikus rakétákat soha nem használnák más országok megtámadására, a velük végrehajtott kísérletekre pedig nem vonatkozik a 2015-ben tető alá hozott atomalku.
A szenátorok azzal indokolták a lépést, hogy további információkat kívánnak gyűjteni a miniszterjelöltekről.
Marine Le Pen teljes egészében tagadja a vádakat, szerinte ugyanis lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz és mi a parlamenti asszisztensi munkához.
A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás kezdeményezői szerint Trumpnak lehetőséget kell adni arra, hogy az Egyesült Államok vezetőjeként beléphessen az Egyesült Királyságba, állami látogatásra azonban nem szabadna meghívni, mivel ez kínos helyzetbe hozná II. Erzsébet királynőt.
Az elnökválasztási esélyeket mérő felmérésekben Marine Le Pennel, a Nemzeti Front elnökével sokáig fej fej mellett 25 százalékon haladó Francois Fillon a botrány következtében visszaesett, és már a harmadik helyen álló centrista Emmanuel Macronnal küzd a második helyért.
Az elnök intézkedéseit több óriáscég is bírálta vagy elítélte, köztük a Google, a Facebook, a Netflix, az Apple, az Airbnb és a Tesla is.
