133 éve, 1891. március 31-én született Asbóth Oszkár, a helikoptertervezés magyar úttörője. Az Asbóth-helikopterek – az AH1-AH4 típusok együttvéve – összesen 182 repülést tettek, 29 órát és 7,5 percet töltöttek a levegőben, de a magyar légügyi hatóságok érdeklődését nem keltették fel.
A kovácsoltvas rácsozattal díszített Eiffel-torony a mai párizsi látkép egyik neves és elmaradhatatlan része, a 19. század végén azonban rengetegen felszólaltak a megépítése ellen, és sokaknak hosszú időbe telt, hogy megszokják a város fölé magasodó szerkezetet.
A nyelvemlékről ugyanis azt tartják, hogy a Nyulak szigetén (a mai Margit-sziget) álló egykori kolostor domonkos nővéreinek, nővéreinél készült (készítésének ideje nem ismert, a kézirat másik változata a ferences eredetű 1514-es Lobkowitz-kódexben maradt fenn, valószínűleg mindkettő ugyanannak az ősszövegnek a másolata), de most hozzánk szól, minket ejt gondolkodóba.
Az ókori világ kétségkívül egyik legnagyobb alakja nem más volt, mint Nagy Sándor. Igazi világhódítóvá akkor vált, amikor elhatározta, hogy a hadseregét a távoli India vidéke felé fordítja.
211 éve, 1813. március 31-én született az angliai Bath városában gróf Richard de Beaufré Guyon, azaz Guyon Richárd gróf, az 1848–49-es magyar szabadságharc tábornoka.
„Akkoriban már 14 napja tartózkodtam a repülőtéren, mégsem volt alkalmam repülni. Aztán egy csodálatos estén, úgy fél 9 tájban, holdfény világította be az egész repülőteret, a hangárok, a körben fekvő hegyek, a Schneeberg, mind ezüstös, lágy fényben látszottak. Egyszer csak odaszól nekem Sablatnig mérnök, a híres pilóta: „Most indulok! Akar velem repülni?” Még hogy akarok-e, ezer örömmel!
Nyolc éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre, az első irodalmi Nobel-díjas magyar író. Bár a díjjal kitüntetett első regénye, a Sorstalanság tette ismertté a nevét, ezen kívül még több tucat művében ragadta meg a kikerülhetetlen törést a holokauszt előtti és utáni valóságok között.
