Papíron kevesebb a szegény Szlovákiában
Az uniós felmérés, az EU SILC alapján tavaly az számított szegénynek, akinek havi jövedelme – fizetés, szociális támogatások, gyerektámogatás, nyugdíj, rokkantnyugdíj stb. – alacsonyabb volt 347 eurónál. Ez egy főre számított összeg, ha a háztartásban többen élnek, a második felnőttre már csak ennek felét, a 14 évesnél fiatalabb gyerekekre pedig csak 30 százalékát számítják. „A felmérés enyhe javuló trendet mutat” – jelentette ki a tegnap nyilvánosságokra hozott eredményekről Ľudmila Benkovičová, a Statisztikai Hivatal igazgatója.
A legrosszabb helyzetben a munkanélküliek vannak, közülük szinte minden második – 45,7% – a szegénységi küszöb alatt él. A második legveszélyeztetettebb réteg a 18 éven aluliak, a felmérés alapján minden 5. gyerek, vagyis 20%-uk szegénységben él. Esetükben a trend is negatív: 2014-ben még csak a gyerekek 19,2 százaléka élt szegénységben. A gyerekszegénység növekedésére utal az is, hogy a nagycsaládosok – a három vagy annál több gyereket nevelő családok – 32,9%-a szegény. „Ezt okozhatja az is, hogy több a kiadásuk, de az is, hogy az egyik felnőtt, általában a nő nem tud munkába állni” – magyarázza a Statisztikai Hivatal jelentése. Hasonló helyzetben vannak az egy felnőttből és egy vagy több gyerekből álló háztartások is, amelyek esetében a szegénységi arány 29,7 százalék. A Statisztikai Hivatal szerint a munkanélküliség mellett a szegénység legfőbb oka a gyereknevelés, a szegénység a kisgyerekes családok esetében 15,7%, míg a gyermektelenek esetében csak 7,9%. „Az előző évhez képest a szegénység kockázata a 3 vagy annál több gyereket nevelők körében nőtt a legnagyobb mértékben, 4,5 százalékponttal” – tájékoztatott tegnap a Statisztikai Hivatal. Jelentős mértékben, 3,1 százalékponttal emelkedett a szegénységnek kitettek aránya a két gyermeket nevelő családok körében is.
Nemzetközi összehasonlításban a szegénységi arány alacsony Szlovákiában, de ez elsősorban az alacsony szegénységi küszöb miatt van. Zuzana Kusá szociológus szerint ez azzal magyarázható, hogy Szlovákiában általában alacsonyak a jövedelmek. „Készítettünk összehasonlításokat a vásárlóerő-paritás alapján, és arra jutottunk, hogy az a szlovákiai réteg, amely a középjövedelem tájékán él, annyit vagy kevesebbet engedhet meg magának, mint az az osztrák, német vagy holland, aki a szegénységi küszöb környékén vagy kevéssel az alatt él – mondta lapunknak a SAV Szociológiai Intézetének munkatársa. – Ebből tehát az következik, hogy nálunk az is szegénynek érezheti magát, aki a szegénységi küszöb felett él. Erről azonban a most nyilvánosságra hozott adatok nem szólnak.”
A szociológus szerint a kormánynak komolyabban kellene vennie a felmérés eredményeit. „Úgy érzem, hogy nincs elég akarat arra, hogy segítsünk a legszegényebbek helyzetén. Az államnak az a fontos, hogy jók legyenek a gazdasági mutatók, csökkenjen a munkanélküliség – mondta lapunknak Kusá. – Abból a premisszából indulnak ki, hogy van elég munka, a szegények csak nem akarnak dolgozni. Nem vagyunk eléggé szolidárisak, empatikusak a legszegényebbekkel szemben.”