A Bauhaus művészeti iskola egyik helyszínének számító német városban, Dessau-ban 1921-ben létrehoztak egy intézetet vakcinák tömeggyártására, amely később a Német Demokratikus Köztársaság megerősödését segítette elő. Pontosan 100 évvel később a helyszín egyablakos megoldásra készül, hogy COVID-19 vakcinákat állítson elő, Németország válaszaként a járványra.
Ez csak egy példa arra, hogy a kormányok világszerte erőfeszítéseket tesznek az országhatárokon belüli oltástermelés elérése érdekében, miután a gyártási kudarcok megfosztották az Európai Unió tagjait a saját területükön készített gyógyszerektől. Ausztráliától Thaiföldig az otthoni vakcinagyárakat tervező államok kezdik átalakítani az ipart.
A német vállalkozást a regionális kormány támogatja, a nemzeti erőfeszítések részeként, hogy biztosítsák az ellátást és az oltás felkerüljön Németország exportlistájára. Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke elmondta, hogy véleménye szerint Németország oltóanyag-gyártóvá válhat. “Végső soron a jelenlegi helyzet összehasonlítható az energiaiparral, ahol az állam fizeti az erőművek készenlétben tartását” – mondta Haseloff a Reuters hírügynökségnek.
Az Egyesült Államokkal ellentétben – ahol a kormány a Warp Speed hadművelet keretében már a világjárvány elején megkezdte a gyógyszergyártás bővítésének és az üzemek utólagos felszerelésének finanszírozását – világszerte kevés országnak van lehetősége gyárakat irányítani. A német terv egyike a féltucat kezdeményezésnek, amelynek keretében a kormányok a gyógyszergyártók helyi termelésének támogatásával hárítanák el az oltóanyaghiányt.
Néhányan – köztük Ausztrália, Brazília, Japán és Thaiföld – gyártási partnerséget létesítenének az AstraZeneca PLC svéd gyógyszergyártóval. Olaszország ígéretet tett arra, hogy állami támogatást nyújt egy állami és egy magán vakcinagyártó központ számára az orosz Szputnyik vakcina gyártására, míg Ausztria, Dánia és Izrael közös kutatási és fejlesztési alapot tervez.
India világszerte jelentős szerepet játszik az oltóanyag-előállításban és az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália is tervezi az ottani oltóanyag-gyártási kapacitás finanszírozását – nyilatkozta az amerikai közigazgatás egyik magas rangú tisztviselője a Reutersnek. E lépés célja a globális vakcinahiány kezelése.
Az oltóanyag-válság Európában megmutatta, hogy azok az államok, amelyek multinacionális vállalatok szállításától függenek, sebezhetőek lehetnek. Januárban az AstraZeneca az első és a második negyedévre több mint a felével csökkentette a lesszállítások tervezett mennyiségét. A csökkentés fokozta a feszültséget és arra késztette az európai vezetőket, hogy korlátozzák az EU-ban gyártott oltóanyagok kivitelét.
Németország az oltóanyagk tekintetében nettó importőr, ezen a területen 720 millió dolláros kereskedelmi hiány áll fenn. Berlin ennek megváltoztatását tervezi és a Dessauban található, korábban „Anhalt Megyék Bakteriális Intézete” néven ismert üzem lesz a segítségére. Az IDT Biologika nevű családi tulajdonban lévő vállalkozás és az AstraZeneca több mint 100 millió eurót (120 millió dollárt) tervez befektetni, hogy az üzemet teljes vakcinagyártó egységgé bővítsék.
Berlin évente 2 milliárd COVID oltóanyag-dózist célzott meg, összehasonlításképpen az AstraZeneca ez év végéig 3 milliárd adag vakcinát szeretne előállítani, amellyel a világon a legnagyobb COVID-19 vakcinagyártóvá válna. A német cél messze meghaladhatja az EU 450 millió lakosának igényét, de egyelőre nem világos, hogy milyen gyakran lesz szükség oltásokra az immunitás megerősítéséhez.
Forrás: Pixabay
A szövetségesek közötti korábbi oltási viták a COVID-korszak ellátásért folytatott harcának előzményeként szolgáltak. 1976-ban egy influenzajárványban az Egyesült Államok blokkolta az oltóanyag-exportot, és emiatt kisiklott az oltási terv Kanadában. Ottawa levonta a tanulságot: a 2009-es H1N1 influenzajárvány idején a helyi gyártóktól vásárolt gyógyszert, megvárta a járvány végét és csak utána ajánlotta fel a megmaradt dózisokat az Egészségügyi Világszervezetnek.
A 2009-es járvány utáni években Washington több százmillió dollárral támogatott vállalatokat, hogy olyan magánlétesítményeket építsenek fel vagy bővítsenek, amelyek felhasználhatók pandémiás oltóanyagok rövid időn belüli előállítására és csomagolására az ország határain belül. A COVID-19 járvány kitörésekor e helyek közül legalább kettő a Warp Speed hadművelet részévé vált, oltásokat gyártva a Johnson & Johnson, az AstraZeneca és a Moderna Inc. számára.
Az oltásokat világszerte a gyógyszercégek meglévő hálózatai között gyártatják, és gyakran több országot, sőt kontinenseket is át kell utazniuk, mielőtt beadják őket. Csak az EU-n belül Svédországtól Spanyolországig több mint 30 üzem vesz részt a COVID-19 vakcinák gyártásában. Az AstraZeneca 15 telephelyen, 15 országban állít elő vakcinát, egy olyan partnerségi láncolatban, amelyet az egyik vállalat ügyvezetője a Rubik kockához hasonlított.
Hasonló kép rajzolódik ki a többi gyártónál is. A svájci székhelyű Lonza Group AG készíti a Moderna vakcina összetevőit, amelyek Spanyolországban kerülnek fiolákba. A Johnson & Johnson oltóanyaga Hollandiában készül és palackozás céljából az Egyesült Államokba utazik.
Az oltóanyag-gyártási kapacitások kiépítésének van értelme, tekintettel arra, hogy potenciálisan a COVID-19 ellen is szükség lehet az oltások ismétlésére, nem beszélve a jövőbeni járványok veszélyéről. Erre a nagy gyártási helyek a leghatékonyabbak és egy bizonyos mennyiség felett a sok országban elosztott gyártás már nem biztos, hogy gazdaságos.
Prashant Yadav, az amerikai Globális Fejlesztési Központ vezető munkatársa szerint a méret miatti előny akkor látszik, ha évente legalább 100 millió adagot tud előállítani az adott létesítmény.
Forrás: Reuters
The post Az oltóanyag-gyártás a kormányok új prioritása first appeared on Kitekintő.hu.