Az előadóművészek megsegítésére indítaná el új kezdeményezéseit a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), többek közt egy hangoskönyv projekt részeként. „A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) keretén belül összeállítottunk egy kortárs irodalmi remekművek-listát. A héten igyekszünk elindítani a szerzői és kiadói jogok megszerzése kapcsán a folyamatokat, hogy jogszerűen tudjuk egy nyílt pályázat keretében meghirdetni színészek számára az otthoni fölmondás lehetőségét” – erről Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója beszélt az Origón megjelent interjúban.
Lapunk írásban kereste meg a főigazgatót a kérdéssel, mely kiadókkal, szerzőkkel léptek kapcsolatba, kik jelezték, hogy csatlakoznának, így válaszolt: „Csatlakozni sokan csatlakoznának a kiadók közül. Csakhogy ez esetben nem nyílt pályázatról volna szó. A munkatársaimmal összeállítottunk egy bő listát a magyar irodalom remekműveiből, ezt vetjük össze a már meglévő hangoskönyvek listájával, illetve véleményeztetjük néhány megbízható értékítéletű szakmabélivel. Közben készítjük elő a szerződéstervezetet a színészeknek, hogy minél gyorsabb legyen az adminisztráció, meg a szükséges bürokrácia. A színészek számára nyílt a pályázat, bárki magyar előadóművész jelentkezhet, de előnyt élveznek azok, akik gyesen, gyeden vannak, vagy legkevesebb két gyermeket nevelnek.”
Az interjúban elhangzott, egy hangoskönyvért nettó kétszázezer forintot fizetnének. Ennek kapcsán arról kérdeztük az igazgatót, mekkora a projektre szánt összeg, ez hány hangoskönyvet jelent. Demeter Szilárd így válaszolt: „Hát ez az, amit most még nem tudunk. A PIM költségvetéséből átcsoportosítottam 25 millió forintot, ez gyártással, tokkal-vonóval kb. 50 hangoskönyvre lehet elég. Ha nem fordul rosszabbra a helyzet, tehát nem kell a közös teherviselésbe beszállnunk nagyobb összeggel, akkor majd még kiegészíthetjük. De egyelőre ennyit enged a takarónk. Emellett ugyanis a saját költségvetésünkből az íróknak is elhatároltam egy nagyobb honoráriumkeretet, illetve az EMMI kulturális államtitkárságával együttesen finanszírozunk egy másik előadóművészeti pályázatot. Ebből a ránk eső rész 50 millió forint, ezt is a PIM és a Petőfi Irodalmi Ügynökség forrásaiból tettem át. Ezt a, főként zenészeket, társművészeti produkciókat célzó pályázatot a közmédiával és az A38 Hajóval közösen hirdetjük meg. Továbbá várhatóan új tételek is megjelennek a PIM alaptevékenységében, és közben azért hat intézmény működését és több, mint kétszáz múzeumi munkatársunk megélhetését is biztosítanunk kell. Szóval próbálunk okosan gazdálkodni, hogy minél többen kapjanak segítséget, senki ne szenvedjen érdeksérelmet – de ami a fontos: az adófizetők is jól járjanak, minőségi kortárs magyar kulturális tartalomhoz jussanak a pénzükért.”
A színészeknek kiírt nyílt pályázatot a magyar költészet napján, vagy húsvét hétfőjét követően fogják kiírni, tudtuk meg a főigazgatótól. Hangsúlyozta, az ütemezésnél a szakágazati véleményeket tartják szem előtt, miszerint egy hangoskönyv felmondása húsz munkaóra. „Otthoni körülmények között, gyerekekkel ez a szám azért nem osztható napi nyolccal. Aztán még az utómunka stb. Én örülnék, ha április vége felé már hallgathatnánk belőle. Vagy otthon, vagy – végre – munkába menet. Bár ez utóbbi nem tűnik annyira valószínűnek.”
Jelenleg még nem tudni, érint-e a kezdeményezés olyan szerzőt, akinek írásai a Libri Kiadói Csoporthoz tartoznak: erről elsődlegesen a szerző vagy a jogtulajdonos dönt, ezt követően csatlakozhat a kiadó – mondta el lapunknak Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója, a kiadói csoport kiadási igazgatója. „Előtte vagyunk a tervezésnek, de azt gondolom, minden projekt mögött, ami népszerűsítheti a könyvet, vagy egyes szerzők életművét, ott kell, hogy álljon a kiadó, hiszen ez a dolga. Jelen időszakban minden lehetőséget meg kell fontolnunk, hogy elsősorban online és digitálisan hogyan juthatunk el az olvasókhoz” – hangsúlyozta az igazgató. Üdvözlendő szerinte a kezdeményezés, amennyiben ezzel a szerzők pénzhez juthatnak, és jó minőségben, védetten elkészülhet a tartalom. Ugyanakkor megjegyezte, számos nyitott kérdés van, mások mellett, hogy milyen hangoskönyv produkció készül: hordozó (CD), online vagy stream; melyiknek mi a díja, milyen díjat tart megfelelőnek a szerző, illetve a jogörökös. Sárközy Bence azt is hozzátette: „az ingyenességgel ajánlott óvatosnak lenni, főleg annak időbeli korlátozását érdemes megfontolni, hiszen normál működés esetén az ingyenessé tétel kannibalizálhatja is a piacot. Ezért megfontolandó, hogyan népszerűsítünk, és a népszerűsített termék helyettesíti-e a megvásárolt terméket”.
Szintén felkerestük a Magvető Kiadót, Dávid Anna igazgató válaszolt: „A Magvető Kiadót Demeter Szilárd nem kereste meg, tehát, hogy a DIA hangoskönyvprojektjébe mit kívánnak belevenni, illetve az ingyenes lesz-e, vagy a piacra kívánnak beszállni, arról nincs tudomásunk. Ily módon nem tudjuk azt sem, hogy érdemes-e csatlakoznunk.” (Kultúra)
