Andrej Kiska évértékelő beszédében határozottan állást foglalt az elmúlt időszak első számú politikai botrányával kapcsolatban. Rámutatott, hogy más országokban a politikusok vállalják tetteikért a felelősséget. „Hangsúlyozni szeretném, hogy ha Szlovákia továbbra is így folytatja, akkor annak nagyon komoly következményei lehetnek” – jelentette ki az államfő. „Önök szerint hány állampolgár hiszi el, hogy a bűnüldöző szervekre és az adóhatóságra nem nehezedik politikai és egyéb nyomás, hogy teljesen függetlenek és számíthatunk a munkájukra?” – tette fel a kérdést Kiska. Arra is rámutatott, hogy egy-egy botrány kivizsgálása évekig elhúzódik, végül pedig feledésbe merül. „Jobb esetben az egyetlen eredmény az, hogy az érintett vállalja a politikai felelősséget” – mondta az államfő. Hangsúlyozta: a politikusok felelősségre vonása és esetleges lemondásuk nem jelenti a korrupciós ügyek megoldását. Ez csupán gesztusértékű lépés, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a munkájukat végezhessék. „Így szokás ez azokban az országokban, ahol normálisan működik az igazságszolgáltatás, és van tisztességes politikai kultúra. Szlovákiában ez nincs így.”
Kiska beszédével az ellenzék és a koalíció is azonosulni tudott. Bugár Béla szerint valódi államférfiúi beszédet hallhattunk, melyben az elnök reális képet festett az ország politikai és össztársadalmi helyzetéről. „Az államfő nem hagyta magát belevonni a napi politikai vitákba, beszéde kiegyensúlyozott és pontos volt” – véli Bugár Béla (Híd). Andrej Danko (SNS) szerint az államfő számos témában rámutatott a helyes útra. „Az egyik legjobb beszéd volt, melyet szlovák államfő valaha is mondott” – mondta Ľubomír Galko (SaS). Hasonlóan vélekedett Martin Glváč, a Smer frakcióvezetője is.
Grigorij Mesežníkov szerint az államfő tökéletesen tisztában van az aktuális társadalmi helyzettel, és pontosan látja azt is, milyen tétje van a Bašternák-botránynak. „Meggyőződésem, hogy Robert Kaliňák távozni fog, maradásával ugyanis jóval komolyabb károkat szenvedne a Smer” – mondta lapunknak a politológus.
Napjaink legsúlyosabb korrupciós botránya mellett az EU-elnökséggel járó feladatokról, az egészségügy és az oktatásügy legnagyobb kihívásairól, a növekvő szélsőségekről és a neonácizmusról is beszélt Andrej Kiska hagyományos évértékelő beszédében.
Pozsony. Andrej Kiska második évértékelőjében Szlovákia EUelnökségével kapcsolatban azt mondta: az EU-tagságnak nincsen értelmes alternatívája. „Azok az elképzelések és javaslatok, amelyek szerint Szlovákia az unión kívül is működhetne, hazafiatlanok és hazardírozók” – mondta. Hozzátette, hogy tagságunknak köszönhető a térség stabilitása és biztonsága.
Az államfő beszéde kezdetén Marian Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke és képviselőtársai tüntetőleg kivonultak a tanácsteremből. Kiska viszont a szélsőségek növekedésére és a neonácizmusra is kitért beszédében, mindkettővel kapcsolatban zéró toleranciára szólított fel. „Úgy vélem az államnak határozottan fel kell lépnie azokkal szemben, akik megpróbálják átvenni a hatóságok szerepét a közbiztonság terén” – utalt az elnök arra, hogy Kotleba emberei őrjáratoznak néhány Besztercebánya megyei vonatjáraton. A köztársasági elnök beszélt a munkanélküliséggel, illetve a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémákról. Véleménye szerint a munkáltatók számos pozícióra nem találnak szakképzet munkaerőt, erre az állapotra pedig sürgősen megoldást kell találni. Kiska szerint az államnak komolyan foglalkoznia kellene azzal a problémával is, hogy hogyan fog méltóságteljesen gondoskodni a segítségre szoruló nyugdíjasokról. Rámutatott, végre a kormány is tudatosítja, hogy az egészségügy krízisben van, az oktatásügyben pedig alapvető reformokra van szükség. „Az állampolgárok valódi eredményeket akarnak” – mondta Kiska, aki szerint az ország minden egyes állampolgárának egyforma egészségügyi ellátás jár. Leszögezte: rendet kell tenni az egészségügyi díjakkal kapcsolatban, hogy a polgárok pontosan tisztában legyenek azzal, hogy mikor és miért nyitják ki a pénztárcáikat, miközben fizetik az egészségügyi járulékot. Az oktatásüggyel kapcsolatban a roma közösség képzését emelte ki, mely szerinte nem tűr halasztást. Célul kellene kitűzni, hogy 10 éven belül minden roma gyermek kötelezően elvégzi legalább az alapiskolát.
