A Schengeni egyezmény 1985-ös aláírásakor alapvető cél az államok között gyakorolt határellenőrzés eltörlése volt, megkönnyítve ezzel az áthaladást. Az mechanizmus több mint harminc évig jól működött, azonban a 2014-ben elindult menekülthullám és a terrorfenyegetettség aggodalomra ad okot a helyzet további fenntarthatóságát illetően.
Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hatósága) adatai alapján 2013-ban a menedékkérők száma 431.000 volt és 2014-re 626.000-re növekedett. A legtöbb személy érkezését a Közel-Keleten zajló harcok indukálták, Szíriából útnak indulva Európába. Az érkező hatalmas embertömeg fogadására nem készült fel a schengeni rendszer, a legnagyobb kárt a balkáni országok, valamint Görögország szenvedik el mind a mai napig. A problémát tovább bonyolítja az a tény, hogy a terrorizmus elérte Európát. Az Iszlám Állam és más dzsihádista csoportok olyan hálózatokat működtetnek, ami igen nagy fenyegetést jelentenek az európai kontinens számára.
Az Európai Unión belül azonban még ma sincs teljes egyetértés sem a menedékkérők áthelyezését, sem pedig a megoldási stratégiát illetően. Több vád érte a január végén tartott amszterdami belügyminiszteri csúcstalálkozón Görögországot határvédelmi inkompetenciája kapcsán.
Johanna Mikl-Leitner, Ausztria belügyminisztere Amszterdamban úgy nyilatkozott, egy mítosz az az érv, hogy Görögország nem képes a határai megvédésére úgy, hogy a legnagyobb európai haditengerészettel rendelkezik. Robert Fico, szlovák miniszterelnök szintén támadta az athéni vezetést, mert véleménye szerint az nyíltan feladta a schengeni határok védelmét. A júliusban esedékes soros szlovák elnökségre utalva, pedig egy új védelmi ügynökség létrehozásának ötletét villantotta fel, a közös határok stabilizálása érdekében.
Yannis Mouzalas, Görögország migrációs minisztere minden vádat elutasított határvédelemmel kapcsolatos támadásokkal szemben. A többi tagállamot hibáztatja azért, mert nem teljesítik vállalásaikat, nem fogadnak be annyi beáramló migránst, amennyit megígértek. Emellett sem kellő anyagi, sem technikai segítséget nem nyújtanak, csupán egyoldalú döntéseket hoznak, pánikszerűen bezárva határaikat. A görög szigetekre még mindig négyezer migráns érkezik naponta Törökországból, mellyel az államnak egyedül kell megbirkóznia. „Schengen a mutogatás része”- mondta Mouzalas. Felháborítónak tartja az ötletet az övezetből való átmeneti kizárásról, úgy véli, ezzel a krízis már humanitárius katasztrófává válna számukra.
A döntés azonban már megszületett. Az év végén EU-tisztviselők helyszíni ellenőrzést tartottak a görög határ-menti övezetekben, felmérve annak hiányosságait. Ebből jelentést készítettek, mely a Schengen Értékelő Bizottság elé került, ez alapján az Európai Bizottság ultimátumot adott Görögországnak. Amennyiben az az elkövetkező három hónapon belül nem képes teljes körűen eleget tenni a külső határok védelmének, életbe léptethetik a schengeni szabályokat, vagyis akár két évre kiterjedően bevezethetik az állammal szemben a belső határok ellenőrzését.
Megoldási víziók
Németország igencsak rossz szemmel nézi a visegrádi négyek migrációs válsággal kapcsolatos tevékenységét. A február 15-én tartott rendkívüli, a szövetség 25. évfordulójára rendezett csúcstalálkozón a tagországok egy úgynevezett „B tervet” tárgyaltak meg a schengeni rendszer összeomlásának lehetőségére, valamint arra az esetre, ha Görögország távozik a közösségből. Különösképpen fontosnak tartják, hogy a határok Görögország – Bulgária, valamint Görögország – Macedónia viszonylatban zártak legyenek, gátolva a menekültek beáramlását. Bojko Boriszov, Bulgária miniszterelnöke eleget tett a V4-ek meghívásának ebből az alkalomból, és részt vett a találkozón, mely miatt nemzetközi sajtóban rengeteg kritikával illették. Hasonló cipőben jár a kritikák terén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki még mindig bevándorlás-ellenes politikájáról hírhedt az Európai Unióban. „Brüsszel nem nyújt védelmet a növekvő migráció ellen” – mondta a miniszterelnök egy januári interjúban. Azt is kifejtette, hogy hajlandó Brüsszellel szembe menni annak érdekében, hogy Magyarország megvédhesse magát. Szigorúbb intézkedésekre van szükség, és nem fog arra várni, míg az EU cselekvésre szánja el magát.
A nyilatkozatokon kívül is vannak további fejlemények: Belgium és Franciaország már megkezdte közös kooperációját rendőrségi és bírósági szférában. A két állam hatósága szisztematikusan fogja ellátni az európai adatbázisokat, megerősítik az Utasadat Nyilvántartás (PNR) működését a hatékonyabb információcsere érdekében, valamint összekötő bírókat küldenek egymáshoz a megfelelő érintkezési felület megteremtése céljából. Ezenkívül, a február elején tartott brüsszeli találkozón Charles Michel belga és Manuel Valls francia miniszterelnök közös nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi erőfeszítések a terrorizmus kapcsán még nem elégségesek. A megoldását a szoros együttműködésben az internetes kommunikáció terén, célzott vizsgálatokban és a nyomozócsoportok fejlesztésében látják. A terrorista hálózatok terjedését akadályozni kell, szigorítva a schengeni határok rendszeres ellenőrzését, különös tekintettel a lőfegyverekre, illetve egy parti őrségi hadtest felállítása is esedékes volna.
Az utóbbi gondolatot hangsúlyozta a Jacques Delors, az Európai Bizottság egyik korábbi elnöke által alapított Jacques Delors Intézet is. A hatékonyságot a titkosszolgálatok és rendőrségek támogatásával lehet fejleszteni, nem pedig a belső határok monitorozására kellene hangsúlyt fektetni. Nem szabad megbontani a Schengeni rendszert, meg kell őrizni, erősíteni és közösen szembenézni a kihívásokkal.
