Kidolgozásában a kormánypárt és az ellenzék is részt vett, a jogszabály végső formájárólnem tudtak megállapodni. A Smer két alkalommal söpörte le a jobboldal tervezetét, tegnap az ellenzék vágott vissza, és a Smer javaslata is a kukában landolt.
Alkotmánytörvényről lévén szó 90 szavazat kellett volna a jóváhagyáshoz. A jobboldal előre jelezte, csak akkor bólint rá az összeférhetetlenségi törvény smeres módosítására, ha a kormánypárt beépíti tervezetébe Miroslav Beblavý (Sieť) javaslatait.
A Sieť alelnöke egyebek mellett részletes vagyonbevallást javasolt. A hatályos jogszabály alapján elegendő feltüntetni, hogy a köztisztviselő birtokában autó, ház, esetleg ingatlan van. Beblavý az autók márkáját és gyártási évét is nyilvánosságra akarta hozatni, ahogyan az egyéb ingó és ingatlanvagyon, antik holmik és műtárgyak részletes leírását, illetve a betétkönyveket és az életbiztosításokat is. A tervezet alapján be kellett volna számolni minden 4000 eurónál drágább tárgyról is, melyek a politikusok és köztisztviselők használatában vannak.
Szintúgy évente nyilvánosságra kellett volna hozni azoknak az ajándékoknak a listáját, melyekhez a politikusok, köztisztviselők funkciójukból kifolyólag jutnak hozzá. A módosítás lehetővé tette volna, hogy az éves összehasonlításból kiderüljön, kinek milyen mértékben gyarapodott a vagyona. Miroslav Beblavý javasolta továbbá, hogy a köztisztviselő ne tudjon kibújni a felelősségre vonás alól.
Eddig gyakorlatilag senkit sem büntettek meg a törvény megsértése miatt. Miroslav Beblavý elképzeléseit az SDKÚn kívül az összes ellenzéki párt és képviselő támogatta.
„A jogszabály fogatlan és könnyen megkerülhető marad” – nyilatkozta a képviselő, hozzátéve, hogy a Smer bizonyos passzusoknál további enyhítést javasolt.
Az egyik beterjesztő, Miroslav Číž (Smer) azt mondta, a módosító javaslattal a bevett gyakorlatra reagáltak. „Kiállok a tervezet mellett, ugyanis mindent belefoglaltunk, ami javíthatott volna a törvényen” – közölte Číž.
Ugyanakkor a Smer tervezete tartalmi szempontból gyakorlatilag semmin nem változtatott volna. Egyetlen pozitívumként kibővítette volna azoknak a körét, akik januártól kötelesek lettek volna nyilvános adóbevallást készíteni. Ez a kötelezettség így a képviselők, miniszterek és államtitkárok mellett a polgármesterekre, a megyefőnökökre és az állami tulajdonban levő cégek vezetőire is kiterjedt volna.
