Az MKP elnöke szerint ők el tudnák érni, hogy a javaslatukat a parlament elfogadja, természetesen csak akkor, ha a párt bekerül a parlamentbe, ellenkező esetben ugyanis be sem tudnák nyújtani.
„Mi 2006 és 2010 között is rá tudtuk venni a kormánypártokat arra, hogy szavazzanak igennel, ugyanerre most is képesek leszünk” – érvelt tegnap Berényi.
Ő a földrajzi nevek írásával, a népszavazás magyar nyelvű kérdőívének elfogadtatásával és az SNS-es közoktatási törvény egyéb, magyarellenes paragrafusainak módosításával érvelt. Akkor azonban még Bugárék is az MKP tagjai voltak, mindkét javaslatot ugyanis 2008-ban fogadta el a parlament, a Hídcsak 2009 tavaszán alakult meg.
Az MKP elnöke szerint azért kell az újabb konzultáció, mert szerintük a Híd által folytatott konzultáció nem volt teljes körű. A konzultáció lefolytatására a Csemadokot, pontosabban annak elnökét és egyben az MKP elnökségi tagját, Bárdos Gyulát kérte felaz MKP. Bárdos ugyan elismerte, hogy a Híd a Csemadokot is megszólította, és ő személyesen is tárgyalt a Híd képviselőivel ajavaslatról, de szerinte ezek csak formális tárgyalások voltak, a törvény szövegezésébe nem szólhattak bele. Bárdos szerint a véleményezésbe bekapcsolódhatna a Híd is.
„Mindenkit megszólítunk, természetesen azokat is, akik részt vettek a törvény előkészítésében”–mondta tegnap Bárdos. Azt szeretné, hogy a választások után ez a kérdés ne legyen pártpolitikai ügy.
„A Híd üdvözli, hogy az MKP elégedett a Hídnak a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvénytervezetével, ugyanakkor, ha az MKP-ban az elmúlt 25 évben elsajátították volna a törvényalkotás technikáját, most nem kellene mások törvényein élősködni” – kommentálta lapunknak az MKP kezdeményezését Solymos László, a párt parlamenti frakciójának vezetője.
Berényi szerint a törvény átvétele nem azt jelenti, hogy az MKP ne rendelkezne ilyen törvénytervezettel.
„A párt honlapján szerepel a magyar kisebbség megmaradásának programja, az a koncepció, amely tartalmazza a oktatási és a kulturális önkormányzat elképzelését is” – válaszolta lapunk kérdésére a pártelnök.
Az említett koncepció nem törvénytervezet, csak egy nagy vonalakban felvázolt elképzelés.
Bárdos azt is kifogásolta, hogy a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényről szóló szavazáson nem volt jelen a Híd valamennyi képviselője, hárman hiányoztak. A párt tájékoztatása szerint mindhárom képviselő igazoltan hiányzott, betegek voltak a szavazás napján.
„Aki tud háromig számolni, az tudja, hogy a szavazás nem a hiányzó képviselőkön múlott” – reagált Solymos. A törvény szavazásán 135-en vettek részt, 133-an szavaztak, 61 igen, 71 nem szavazat érkezett, a törvényt akkor fogadta volna el a parlament, ha a 71 nemmel szavazó közül legalább 6-an igennel voksolnak. Ha a három hiányzó képviselő jelen van, és igennel voksol, akkor 71 nem és 64 igen lett volna az arány.
