A Fővárosi Törvényszék első fokon ítéletet hirdetett február 4-én Maja T. és társai ügyében. A vád ellenük „bűnszövetkezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés” volt. Ők 2023 februárjában Budapesten olyanokat támadtak meg, akiket ruházatuk alapján szélsőjobboldalinak gondoltak, és akikről feltételezték, hogy a Kitörési Emléktúrára indulnak, vagy az úgynevezett „becsület napját” kívánják megünnepelni. A vádlottak között két olasz és két német állampolgár volt.Érdemes ezt az egész ügyet tágabb, történelmi perspektívából szemlélni. A második világháború után nyilvánossá váltak az Auschwitzban és más koncentrációs táborokban elkövetett gyilkosságok és egyéb bűncselekmények. Ezeknek alapján a németeket „a tettesek népeként” bélyegezték meg, ami persze túláltalánosítás, hiszen voltak köztük áldozatok és félrenéző „semlegesek” is. A német fiatalok – először 1968-ban – követelték a társadalmi szembenézést az apák, nagyapák bűneivel. A mai fiatalok egy része tevékenyen részt vesz az áldozatok emlékét őrző helyek létrehozásában, ápolásában. Vannak tartományok, ahol a középszintű végzettséghez szükséges legalább egy koncentrációs tábor meglátogatását igazolni. Bár a náci múlttól való határozott elhatárolódás természetesen nem igazolhat semmiféle erőszakos akciót.
