Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának reformjára és ehhez kapcsolódó alkotmánymódosításra vonatkozó tervet mutatott be Joe Biden, amerikai elnök hétfőn.
Az elnök a Fehér Ház honlapján közzétett, majd hétfőn Texas államban egy nyilvános eseményen is ismertetett elképzelése szerint a Legfelsőbb Bíróság tagjainak mandátumát 18 évben maximalizálnák, valamint az elnök jogot kapna arra, hogy kétévente tagot nevezzen ki.
Emellett szigorú magatartási kódexet vezetnének be, amiben előírnák, hogy a bírák nyilvánosságra hozzák milyen, a hivatalukkal összefüggő ajándékokat kapnak, valamint ki kellene maradniuk azon ügyek tárgyalásából, amelyekben személyesen, vagy családtagjaikon keresztül érintettek.
A Fehér Ház által bejelentett javaslatban úgy fogalmaztak: az alkotmánymódosítás világossá tenné, hogy az ország elnöke nem élvezhet mentességet a büntetőjogi felelősségre vonás alól a hivatali ideje alatt elkövetett bűncselekményekért.
Az elnök által bejelentett terv megvalósulására szakértők kevés esélyt látnak az elnökválasztás előtt, különösen az alkotmánymódosítást illetően, ami a Kongresszus jelen összetétele mellett bizonyosan nem nyeri el a szükséges többséget.
Joe Biden tervét politikai elemzők az elnökválasztási kampány részeként értékelik, rámutatva, hogy Joe Biden az elmúlt hónapokban többször bírálta a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, amelyek nem egyeztek politikai elképzeléseivel.
Tavaly az elnök éles kritikát fogalmazott meg, miután a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a diákhitelek elengedésére vonatkozó tervét, de kritikával illette az elnöki immunitásról szóló közelmúltbeli határozatot is.
Joe Biden javaslatai közül az elnöki immunitásra vonatkozó közvetlenül Donald Trumppal függ össze, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság júniusban a volt elnök által kezdeményezett ügyben foglalt állást úgy, hogy az Egyesült Államok elnökeit hivatali idejükben, hivatali tevékenységükkel összefüggésben hozott intézkedéseiért büntetőjogi felelősségre vonás nem terhelheti.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor azt kimondta, hogy a jogi immunitás csak részleges lehet elnökökre vonatkozóan is, vagyis csak elnöki jogkörben hozott cselekedetre vonatkozhat.
Joe Biden a döntés kihirdetését követően élesen bírálta a határozatot, és úgy fogalmazott, hogy az elnök sem állhat a törvény felett.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 9 tagjából jelenleg 6 bírót konzervatívként, 3-at liberálisként emlegetnek. A Legfelsőbb Bíróság egyben az alkotmánybíróság szerepét is betölti az amerikai jogrendszerben.
Donald Trump közleményben reagált Joe Biden elképzelésére, szerinte az Kamala Harris tervének része annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Bíróságot „szélsőbaloldali, radikális bírákkal töltsék fel, akik a döntéseket politikai alapon, és nem a törvényre alapozva hozzák, és, amennyiben elnökké választják, mentesítsék az alapos vizsgálat alól veszélyesen liberális politikáját”.
Forrás: MTI
