Ausztria
A Die Presse című konzervatív osztrák lap vezércikke szerint a terroristák célja az volt, hogy dühös és elvakult reagálásokat váltsanak ki. A cikk szerzője úgy vélekedett, hogy Európának nagy lélegzetet kell vennie, erős idegekre, valamint józan észre van szüksége "a civilizáció ellenségeivel való harcban".
Arra figyelmeztetett, hogy Európának hosszú ideig tartó kihívásra kell felkészülnie, hiszen a párizsi támadás a szerző szerint még csak a kezdet.
Az Iszlám Állam terrorja új dimenziókat nyitott, hiszen az elmúlt hónapokban olyan sejtek jöttek létre, amelyek összehangolt támadássorozatra is képesek - hívta fel a figyelmet a vezércikk szerzője, aki szerint a párizsi merényleteket mindenki a saját céljaira fogja felhasználni: Oroszország széleskörű terrorizmusellenes együttműködést szorgalmaz majd, a szíriai elnök partnerségre ajánlkozik fel, Franciaország elnöke pedig a cselekvőképességét fogja demonstrálni.
A Der Standard című osztrák liberális lap megállapította: a terror ismét megérkezett Európába. A kommentár szerint a merénylők megmutatták, hogy bárki szembetalálkozhat velük, és ők is ott lehetnek bárhol. A szerző úgy vélte, hogy az Európa által adott válasznak egyértelműnek kell lennie, pánik és hisztéria helyett most az elővigyázatosságra kell koncentrálni.
Amennyiben eluralkodik a kontinensen a rémület, úgy nyertek a terroristák, és további elkövetőket tudnak toborozni - figyelmeztetett a lap.
Németország
A Welt am Sonntag című német vasárnapi lap kommentárja szerint "valami jó is lehet a szörnyűségből", ha a Párizsban, "Európa szívében" elkövetett merényletek ébresztőként hatnak, és elvezetnek az "erős Nyugat" politikájához, amelyet a felvilágosodás, a jogállamiság és az emberi jogok iránti büszkeség, és ezeknek az értékeknek a "cselekvő védelme" jellemez.
Amennyiben viszont tovább tart "a lavírozás és a tűrés" politikája, akkor a párizsi áldozatok csupán "az alávetettség előfutárai" lesznek - tette hozzá a konzervatív hetilap. A szerző hangsúlyozta, hogy a muzulmán szervezetektől már nem elég a részvét kinyilvánítása, az imámoknak a mecsetekben és a politikusoknak a parlamentekben jelezniük kell, hogy megváltozik a Nyugat hozzáállása.
"Nincs szükségünk baloldali vagy jobboldali populizmusra. A társadalmi középnek kell radikalizálódnia, egy olyan középnek, amely erélyesen megvédi a szabadság értékeit" - olvasható a konzervatív hetilapban. "Szükségünk van a védekezésre igazán képes demokráciára. Szükségünk van egy erős Európára" - írta a Welt am Sonntag.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap kommentárjában hangsúlyozta, hogy eddig nem volt eredményes az Iszlám Állam elleni katonai fellépés Szíriában és Irakban, és "Franciaország eléggé egyedül van Európában a terror ellen folytatott háborújával".
A párizsi merényletek után felmerül a kérdés, hogy az uniós partnerek nyilatkozatai a szolidaritásról puszta szavak maradnak-e. A francia hadsereg egyedül nem tudja legyőzni a terrorszervezetet. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után Németország elhatározta, hogy biztonságát a Hindukus hegységnél (Afganisztánban) védelmezni fogja, most pedig azt a kérdést kell eldöntenie, hogy kell-e védeni szíriai földön Európa biztonságát.
A Spiegel Online hírportál kommentárja szerint a párizsi támadások minden eddigi merényletnél nagyobb mértékben megváltoztatják Franciaországot és Európát, de kérdés, hogy mi a "helyes válasz" a terrorizmusra. Lesznek válaszok, amelyek több rendőrről és keményebb szíriai fellépésről szólnak. Az is meglehet, hogy a légicsapások után szárazföldi csapatok is hadba szállnak a dzsihádisták ellen.
Ugyanakkor a "védekezőképes demokráciának" nemcsak erő alkalmazásával kell fellépnie ellenségei ellen, hanem "körültekintő, intelligens" módon is cselekednie kell. Így Európának és Franciaországnak egyebek között a többi érdekelt hatalommal, köztük Oroszországgal és Iránnal együttműködve ki kell dolgoznia és végre kell hajtania egy tervet a béke helyreállítására Szíriában, és el kell szigetelnie az Iszlám Államot, de sokkal többet kell tennie az európai társadalomban megmutatkozó "kilátástalanság, frusztráció és eldurvulás" ellen is, hiszen az Iszlám Állam sok harcosa a brit, a francia és a német iskolarendszerből és elővárosokból származik.
Olaszország
A La Repubblica balközép olasz napilap szerint a Párizsban elkövetett merényletsorozat az Iszlám Állam hivatalos hadüzenete volt a Nyugatnak. A kalifátus elindította a harmadik világháborút - írta az újság.
Megjegyezte, az Iszlám Állam dzsihadista fegyvereseinek sikerült rákényszerítenie Franciaországot és még sokakat Európában arra, hogy kimondják, amit a második világháború óta nem akartak hallani, se kimondani, vagyis azt, hogy háborúban vagyunk. A La Repubblica hangsúlyozta, hogy a merényletekkel az Iszlám Államban saját létezését kívánta bizonyítani, valójában "egy magát államnak feltüntető bűnszervezetről" van szó, amely most Párizsban vetette be "öngyilkos gyilkosait".
A La Stampa az Európába érkező migráció kihívását hangsúlyozta arra emlékeztetve, hogy az egyik öngyilkos terrorista szíriai útlevele szerint, az EU-ba való belépését október 3-án regisztrálták a görögországi Lerosz szigetén. Az olasz napilap szerint ez az útlevél (amely a francia és amerikai hatóságok szerint hamis is lehet) "megijeszti Európát", és végleg "megváltoztathatná Európa történetét" a migrációban rejlő veszélyek miatt.
Az Il Messaggerónak nyilatkozó Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint az Iszlám Államnak adott válasz csakis a még keményebb katonai fellépés lehet Szíriában a dzsihadistákkal szemben. Az olasz diplomácia vezetője hozzátette, hogy a Nyugattal szembeni terrorista fenyegetésekben gyakran szereplő Róma városa inkább jelképként, mint lehetséges célpontként szerepel.
Az olasz író Claudio Magris a Corriere della Serában arról írt, hogy az erőszakra nem kizárólag erőszakkal lehet válaszolni, hangsúlyozva, hogy az Iszlám Állam fanatikus öldöklésének semmi köze az iszlám kultúrához. Az újság külön cikket szentel annak, hogy a párizsi merényletek óta az olasz közösségi oldalakon a legtöbbször a 2006-ban elhunyt Oriana Fallaci olasz írónőt idézik, aki a 2001-es New York-i merényleteket követő A harag és büszkeség című könyvében összeférhetetlennek nevezte az iszlámot és a nyugati kultúrát.
Horvátország
Párizs azért célpont, mert a nyugati civilizáció szimbóluma címmel közölt vezércikket vasárnap a Vecernji List horvát vezető napilap. Amennyiben a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap ideális célpontja volt a fanatikus iszlamistáknak, amiért a szólásszabadságot jelképezte, Párizs még nagyobb célpont, mert a nyugati civilizáció történelmi értékeit és a politikai kultúrát szimbolizálja: a választás szabadságát, a mások és a másság elfogadását, az emberi egyenlőséget, a nők és férfiak közötti egyenrangúságot, a világi és az egyházi hatalom különállását.
A radikális iszlám ezzel ellentétben más utakon jár - írta Mirko Galic újságíró.
A szerző szerint ugyanakkor az iszlám a párizsi merényletek után is ugyanolyan tiszteletet érdemel, mint bármelyik más vallás, ugyanúgy, mint az európai szolidaritás, amely menedéket nyújt azoknak a muzulmánoknak, akik nem azért menekülnek az egyik háború elől, hogy egy másik háborúba csöppenjenek.
"Az iszlám terror ugyanakkor semmi mást nem érdemel, mint megvetést és megfelelő választ" - szögezte le.
Lengyelország
Amennyiben az Európai Unió nem állít fel közös frontot a terrorveszéllyel szemben, az iszlám fundamentalistáknak sikerül az újkori Európa legnagyobb teljesítményét, az integrációt lerombolni - vélte a Rzeczpospolita jobbközép lengyel napilap kommentátora.
Jedrzej Bielecki szerkesztő leszögezte: az uniós országok közül egyedül Franciaország mert részt vállalni a szíriai beavatkozásban. Az EU-nak nincs közös védelmi, migrációs és külpolitikája, ezért Franciaországnak a párizsi terrortámadások után nemzeti, nem európai szinten kell védekeznie.
Az, hogy Francois Hollande elnök visszaállította az ellenőrzést a francia határokon, megkérdőjelezi az európai integráció jelképeként felfogott schengeni rendszert - tette hozzá.
Az európai politikusok szóbeli nyilatkozatai a szolidaritásról "nem leplezhetik le azt az alapvető tényt, hogy a közel-keleti konfliktus kitörésekor Európa még kevésbé bizonyult szolidárisnak, mint az ukrán válság kitörésekor" - vélte Bielecki.
Izrael
Az Ámosz Harel által jegyzett kommentár a Háárec című újság címlapján kiemelte, hogy az Iszlám Állam először követett el nagyobb merényletet a Közel-Keleten kívül, miután az ellene szövetkezők bombázásai egyre nagyobb nyomás alá helyezték. Válaszul "megduplázta a tétet", és először járt el világméretű dzsihadista szervezetként a Közel-Keleten kívül. Ettől kezdve Európában nem lehet többé különbséget tenni "az itt és az ott történtek között".
Ámosz Harel kiemelte, hogy jelenleg mintegy ötszáz francia állampolgár harcol Szíriában, és mintegy kétszázötvenen hazatértek már. Szerinte a legnagyobb haszonélvező Aszad lesz, aki az Iszlám Állam legyőzése érdekében a helyén maradhat.
A Jediót Ahronót elemzője úgy vélte, hogy a párizsi merényletek gyors ütemben megváltoztatják a Szíria jövője körüli nemzetközi vitát. A nyugat eddig le akarta győzni az Iszlám Államot és meg akart szabadulni Asszádtól, de Párizs után újra kell gondolni a prioritásokat. Ezentúl elsőként az Iszlám Állam legyőzése lesz a cél, minden más várhat, és akár feledésbe is merülhet. Ez jó Asszadnak és szövetségeseinek, Iránnak és Putyin orosz elnöknek is - írta.
Miközben az államok külön-külön harcolnak az Iszlám Állam ellen, utóbbi összefogóan, egységes nemzetközi infrastruktúrát létrehozva támad, és kiválóan felismeri egyes vele szemben álló országok gyenge pontjait - hívta fel a figyelmet Cvi Barel a Háárecben.
Egyiptom
A Ne higgyetek Obamának! című írásában Mohamed Amín, az al-Maszri al-Jóm című napilap rovatvezetője arra szólította fel olvasóit, hogy ne vegyék komolyan az említett elnökök részvétnyilvánításait.
Amín szerint "mindketten a kifulladásig hazudnak, és nagyon jól tudják, hogy kik készítették elő, majd kik hajtották végre a párizsi műveleteket: nem a Dáes (...); ez a titkosszolgálatok játszmája volt". (A Dáes az Iszlám Állam nevének pejoratív töltetű arab rövidítése).
Az újságíró megkérdőjelezte, hogy az Iszlám Állam képes lenne rövid időn belül három olyan fajsúlyú támadásra, mint a két hete Egyiptomban lezuhant orosz gép feltételezett felrobbantása, valamint a bejrúti - több mint negyven halálos áldozatot követelő - öngyilkos merényletek, illetve a párizsi vérengzés végrehajtása.
"Nálunk úgy mondják: a gyilkos gyilkol, majd elmegy áldozata temetésére" - írta Amín, aki szerint a támadások egyaránt szolgálják Washington, Isztambul és az Iszlám Állam érdekeit.
Az Iszlám Állam számára csupán jó lehetőség volt, hogy vállalja a vérontás elkövetését. Az a gondolat ugyanakkor, hogy a dzsihadisták ki tudják terjeszteni tevékenységüket a világ nagyvárosaira, "jól jön Washingtonnak", aki ezt felhasználja, hogy "kisajtolja az olajdollár-államokat" - írta.
A véleménycikk szerint a Párizst ért csapás nem ismeretlen az egyiptomiak számára. Amín felhívta a figyelmet arra, hogy Holland most majd megerősíti az országon belüli fellépést a terrorizmus ellen, méghozzá teljes joggal, és "ezért nem fogják elítélni az emberi jogokat hajtogató fontoskodók". Ez utóbbival az egyiptomi emberi jogi helyzettel kapcsolatos nyugati bírálatokra utalt, amelyek szerint Kairó a terrorellenes harc leple alatt kapcsolta ki a helyi ellenzéket.
