Az EU tagállamainak 90 százaléka késznek mutatkozik arra, hogy közösen vegyék kézbe az EU külső határainak ellenőrzését – közölte Jean Asselborn, a belügyminiszterek csütörtöki ülésén elnöklő luxemburgi kül- és menekültügyi miniszter a tanácskozás szünetében.
A tagállamok belügyminiszterei folytatva a menekültválság kezelésére irányuló munkát csütörtökön alapvetőn a téma két, eddig kevesebb figyelmet kapott dimenziójára, a külső határok ellenőrzésének megerősítésére és az elutasított menedékkérelmet benyújtók visszaküldésének kérdésére fókuszált. Utóbbiról következtetéseket is elfogadtak a miniszterek.
Jean Asselborn ennek kapcsán egy újságírói kérdésre cáfolta azt a lapinformációt, miszerint az EU 400 ezer személy visszaküldését tervezné. „Ez a szám nem felel meg a valóságnak” – szögezte le. Dmitrisz Avramopulosz, az EU menekültügyi biztosa hozzátette, hogy az EU a Frontex irányítása alatt októberben 10 repülőjáratot tervez indítani, olyan személyeket visszaküldve országaikba, akiknek a menedékjogi kérelmét a tagállamok elutasították.
A biztonságos országok közös listájáról ugyanakkor nem született megállapodás, a luxemburgi miniszter szerint azért, mert egyes tagállamok még nem alakították ki végleges álláspontjukat. Itt az a kérdés hozza zavarba az EU tagjait, hogy vajon a biztonságos országok listájára tegyék-e a nyugat-balkáni tagjelöltekkel együtt azt a Törökországot is, amelyet az EU-ban az emberi jogok, többek között a kurdok jogainak kirívó megsértésével vádolnak. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, aki a törökök listára való feltételét javasolta, arra figyelmeztetett, hogy ha Törökországot kihúzzák (a listáról), akkor a csatlakozási tárgyalásokat is meg kell szakítani az országgal.
Ami a külső határok közös igazgatását illeti, úgy tűnik, hogy erre most a tagállamok túlnyomó többsége nyitottnak mutatkozik. De, többségük csak bizonyos kötöttségek mellett.
„Keresztúthoz érkeztünk. Majdnem mindenki egyetértett azzal, hogy el kell indulnunk a megosztott felelősség, a tagországok bevonása és egy új intézmény (egy leendő európai parti és határőrség) irányába” – jelentette ki a menekültügyi biztos. Avramopulosz azonban arra is emlékeztetett, hogy a nemzeti határok őrzése jelenleg még tagállami hatáskörbe tartozik. Azt már Asselborn tette hozzá, hogy a közös határvédelmi erőfeszítést a szóban forgó országnak kell kérnie (és nem lehetne azt megkerülni, miként azt egyes hírek szerint néhányan, így a magyar kormány is kívánatosnak látnák).
A feladat legalábbis az első időszakban egy megerősített hatáskörökkel rendelkező Frontexre vár majd, amiben a luxemburgi külügyminiszter szerint ugyancsak egyetért a tagállamok túlnyomó többsége.
„A külső határok hatékony ellenőrzésétől függ Schengen jövője. Ha kudarcot vallunk, nagy a veszélye annak, hogy a schengeni rendszer sem éli túl” – figyelmeztetett Jean Asselborn.
A belügyminiszterek ülésén október 15-16-i határidőt szabtak a tagállami felajánlásokra a Frontex azon felhívására, ami eredetileg 775 szakértőt kért a tagállamoktól az Olaszországban és Görögországban kialakított menekült-befogadó (szűrő) központokban a menekültek regisztrálására és ujjlenyomat vételére. A tagállamok végül 670 fő felajánlásáról határoztak, amire egy hét áll rendelkezésükre.
A befogadó állomások (hotspotok) működése az előfeltétele annak az ideiglenes áthelyezési mechanizmus elindításának, amelynek keretében két év alatt első hullámban 40 ezer menekültet osztanak szét Olaszországból és Görögországból a tagállamok között.
Az első, húsz fős eritreai kontingenst pénteken rakják Rómában repülőre, ahonnan Svédországba szállítják őket. Az első szállítmányt a következő hetekben és hónapokban továbbiak követik majd, ahogy a hotspotok működésbe lépnek.
A Tanács végezetül gyorsított eljárásban jóváhagyta a 2015-ös büdzsé módosítását is, amely pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén 401,3 millió, tényleges kifizetések szintjén pedig 57 millió többletforrást juttat a menekültválság kezelésére.
