Románia az Európai Unió legolcsóbb országai közé tartozik, derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adataiból. Idehaza az általános árszint csupán 54,3 százaléka az európai átlagnak. Nálunk csak Bulgária olcsóbb, ahol a fogyasztói árak az EU-s szint 48,4 százalékát teszik ki. Olcsónak számít Lengyelország és Magyarország is, ahol az átlagár az uniós érték 55,8, illetve 57,1 százaléka.
A kontinens legdrágább országai Svájc és Norvégia, az Európai Unión belül pedig Dánia, Svédország és Nagy-Britannia. Ezekben az államokban az árszint 21,6-54,1 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Ennek ellenére a svájciak és a skandinávok nem szorulnak rá a sajnálatunkra, mivel rengeteget keresnek, ami bőven kompenzálja a magas fogyasztói árakat. Az Európai Unióban nettó 2.000 euró körül van az átlagbér, azonban Svédországban és Dániában átlagban havi 2.800-at keres egy munkavállaló, Norvégiában 3.900, Svájcban pedig 4.100 eurót.
A hazai, relatíve alacsony életszínvonal oka alapvetően nem az árakban, hanem a bérekben keresendő, egy romániai alkalmazott ugyanis átlagban csak 380 eurót visz haza hó végén, ami az uniós átlagnak kevesebb mint ötöde. Nálunk rosszabbul csak a bulgárok vannak fizetve, a déli szomszédok átlagfizetése 330 euró.
Bár az átlagár idehaza lényegesen alacsonyabb, mint az EU-ban, mégis vannak olyan alapélelmiszerek, amelyek nálunk többe kerülnek, mint egyes jóléti államokban. Az Eurostat adatai szerint 2013-ban Romániában 2,65 euró volt egy kiló csirkehús átlagos ára, míg Németországban, ahol az átlagbér a miénknek kb. hatszorosa, 2,55 euró. Egy kg cukor nálunk 1,08 euróba került, vagyis drágább, mint Hollandiában és Belgiumban (1,04 euró), Németországban (0,94 euró) és Svájcban (0,97 euró). Időközben az arányok minden bizonnyal javultak, köszönhetően az áfacsökkentésnek.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy egy átlagos romániai család a havi bevásárlásra fordított összeg 87 százalékát élelmiszerekre és italokra költi. A Gfk piackutató cég felmérése szerint havonta 515 lejt költünk általános fogyasztási javakra. Ennek 69 százaléka javarészt tejtermékekre, húsételekre, gyümölcsre, zöldségfélékre és édességekre megy el. A szeszes italok is jelentős tételt jelentenek, erre megy el a pénz 18 százaléka. Testápolásra és szépítőszerekre mindössze 8 százalék jut, más háztartási cikkekre pedig 5 százalék.
A fogyasztói kosár összetételének változása ugyanakkor egyértelműen az életszínvonal emelkedésére mutat, hangsúlyozzák a Gfk szakemberei. 2014-hez képest idén, az első félévben szeszes italokra átlagban 7, testápolásra és szépítkezésre 8, a lakás karbantartására pedig 9 százalékkal többet fordítottunk, míg az élelmiszerekre költött összeg változatlan maradt.
