Szinte fájdalmas nézni, ahogy a nyilvánvalóan a hatalom – a szóbeszéd szerint abból is a legfelsőbb – kottájából játszó, még hivatalba sem lépett ELTE-rektor, Darázs Lénárd és a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs megpróbálják elbábozni, hogy a humán kutatóközpontok egyetemhez csatolásának terve az ő fejükből pattant ki. Pontosabban az előbbiéből, aki egy kora nyári reggel úgy ébredt: nincs annál jobb ötlet, mint Magyarország legnagyobb, de a végletekig legatyásított, 4500 embert foglalkoztató felsőoktatási intézményéhez hozzácsapni még a négy érintett kutatóközpontot, annak 1200 dolgozójával, anélkül, hogy bármilyen garancia lenne a hosszú távú finanszírozásra. Gulyás Balázsnak pedig – akinek az érintett kutatók elmondása szerint eddigi legnagyobb vezetői érdeme a bújócskázás a dolgozói képviseletek elől – az a szerep jut, hogy játssza a meglepettet, akit a leendő rektor javaslata ugyan meglepetésként ért, de az érintett intézményvezetőkkel egyetértésben arra jutott: ez egy visszautasíthatatlanul jó ajánlat.
