A magyar miniszterelnök még a mostaninál is nagyobb bajba kerülne, ha hirtelen kitörne a béke. A háború legutolsó áldozata az általa az elmúlt években felépített és legalább jövő tavaszig érvényesítendő haditerve lenne. Pedig erre nagyon számít, nemrégiben összeszámolták, hogy a Kossuth nevét régóta teljesen méltatlanul viselő rádióban beszélve csaknem percenként hagyta el ajkait az „Ukrajna” vagy az „ukrán” szó, minden egyes alkalommal valami veszéllyel, negatívummal párosítva. Újabban már azt az érzetet próbálja kelteni, hogy Ukrajna nem csak kémkedik, de voltaképpen meg is támadhatja Magyarországot. Adófizetői forintok milliárdjait költötte előbb egyszerűen „békepárti”, aztán már kimondottan ukrán- és Európa-ellenes plakátokra, internetes, tévé- és egyéb hirdetésekre. Ideje is fogytán, most már a hívek fejében is nehéz lenne váltani, meg aztán az ország állapota se nagyon enged mást, mint a félelemre alapozott kampányt.
