A kormányfő hosszú évek óta vesződik a munkaalapú társadalom definiálásával. Maga is tisztában van azzal, hogy hangzatos meghatározása – „ha munka van, akkor minden van” – könnyedén megjegyezhető ugyan, ám semmitmondó. Ráadásul ha nagyon megpiszkáljuk, akkor eredete a szocialista idők ideológiai alapvetésének tekinthető. Az egyre feszesebb hazai munkaerőpiaci helyzet közepette – egyes területeken már képtelenség az aktív tevékenységüket feladókat magyar dolgozókkal pótolni – a NER sajátos logikája mentén szigorítottak az Unión kívüli országokból származó vendégmunkások foglalkoztatási lehetőségein. Ez késztethette Orbán Viktort arra, hogy nekiveselkedjen a munkaalapú társadalom fogalma újraértelmezésének.
