a spártaiak biztosan kitették volna apámat a Taigetoszra,ha tudták volna, milyen emberré válik negyvenéves korára.mert akkorra már képtelen volt magától felkelni és dolgozni,alkoholra volt szüksége minden életfunkcióhoz és ígérethez.nem tudott volna megvédeni sem engem, sem az anyámat,satnya lett, a keze megállás nélkül remegett, maga alá csinált,veszni hagyta volna Spártát a peloponnészoszi háború idején.
az ókori rómaiak ma levetetnének a Tarpeii-szikláról,ha tudnák, milyen emberré váltam huszonkét éves koromra,és hány embert árultam el önvédelemből, mert apám miattmár nem hiszek senkiben, magamban pedig a legkevésbé.túl akarok élni mindent fájdalom nélkül, és így könnyű az árulás:sosem szeretni teljes odaadással, mindig szebb valót hazudni,veszni hagyni bárkit, aki meg akar védeni az önpusztítástól.
